Három trubadúr
Merklin Tímea 2007. február 02./Vasnépe Sárvár

- Különleges zenei csemegét kapott a Tinódi-emléknapon a sárvári közönség: a 16. századi históriás énekmondó három utódjának estjét, három 21. századi dalnokot, vagy trubadúrt, igricet.

A görögök rapszódoszoknak, a kelták bárdoknak, a provanszálok trubadúroknak, a magyarok igriceknek hívták az énekmondókat. Ezek hazai legjelesebbike volt a végvári históriákat megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén, aki vitézlő dolgokról szólt a váralján, kövön vagy útszélen megülve - mindazokhoz, akik megálltak hallgatni őt, vagy köré gyűltek, s ekként szenteltek némi időt az élet bonyodalmairól való zöngeményeknek.

Tinódi 21. századi utódainak tekinthetők a Neil Young Sétány dalnokai: Huzella Péter, Rátóti Zoltán, Tóth István. Messziről hozott dalaik története kacskaringósabb, de a műfajt tekintve, a szövegek magyarra fordítójának, Sülyi Péternek köszönhetően, mégis énekelt versek koncertjén vagyunk.

A Neil Young Sétány produkció abból az elképzelésből indul ki, hogy ezen az úton (a koncerten) találkozni lehet a Crosby, Stills, Nash and Young szupercsapat kanadai születésű zenészének dalaival, egy olyan letűnt világgal, amit ma már rocktörténeti legendaként tartanak számon, hiszen Neil Young, aki a Woodstock idején huszonéves fiatal volt, a 60-as években vált ismertté mélyen érzelmes, szinte költői ihletettségű számaival.

Ezt magyarította a trubadúr-trió (Young Rátóti Zoltán kedvence volt, barátai pedig ráálltak, hogy együtt keltsék életre az ifjúkori zenei álmot) az omegás szövegírója, Sülyi Péter révén, aki irodalmi igényű versekké írta át az amerikai dalszövegeket. Méghozzá úgy, hogy senki nem tudná megmondani róluk, hogy ezek eredetileg nem magyarul születtek, sőt nagyon is úgy tűnik, nekünk, rólunk szólnak. Az eredeti hangzásból (rock, határeset) az akusztikus gitárok, a sokszólamú vokál maradt, általában így áll fel a sétány három dalnoka, amit itt Sárváron két közreműködő, Grencsó István (szaxofon, fuvola), Kása Ilka (hegedű, vokál) dúsított további szép zenei pillanatokkal. De a feladat megmaradt. Az, ami a kobzosok, lantosok, síposok, hegedősök dolga volt, miközben századokon át járták a világot: az a vállalás, hogy miképpen lehetne legalább egy fertály órára jobban és szebben tartani az emberi társaságot.

A Neil Young Sétány ez a zenés, képzelt társasági helyszín, Vas megyében a harmadik az őriszentpéteri Pajta, a szombathelyi Pincegaléria után a Nádasdy-vár dísztermének szépen festett falai között. A jobban és szebben minőséget pedig koncertről koncertre egyre csiszoltabban tartja fenn a három jó barát: a Kossuth-díjas Kaláka együttes régi tagja, Huzella Péter, a színész, haranglábépítő Rátóti Zoltán (akinek most készült el hangoskönyve, amelyen Hamvas Béla A bor filozófiája című szövegét mondja), és a Hétrét együttes alapítója, az íjkészítő Tóth István. Mesteremberek, ezen a sétányon dalnokok.


Neil Young Sétány: Hommage à Neil Young

Egy népszerű színész, egy lovasíjász, egy valamikori Kaláka-tag és az Omega szövegírója. Neil Young-dalokat. Magyarul.

Ennél már csak az szürreálisabb, hogy öröm hallgatni. Nem valami szellemes cím egy feldolgozás-albumnak az, hogy Hommage, de itt a helyén van: a 3 gitáros/énekes, Rátóti Zoltán, Tóth István (lásd még Hétrét zenekar), Huzella Péter és a fordító/szövegíró Sülyi Péter projektje körül minden a NY iránti tiszteletről tanúskodik, igazi anti-hakni (ami a "rockandroll nagyjai magyarul" típusú nekifutásokról nem gyakran mondható el) a borítótól az utolsó hangig. A hangszerelést az akusztikus gitárok határozzák meg, NY művészetének feedbackben tobzódó aspektusa nem kerül elő, de nem is hiányzik a koncepciózus, egységes lemezről. A dalválasztásból is egyértelmű, hogy a NYS zenészei elölről-hátulról, kívülről-belülről ismerik a monumentális életművet: a repertoáron Crosby Stills Nash and Young korabeli alapvetés, a szólópálya korai sikerlemezeinek sarkkövei, a 70-es évek közepének sötétsége, a 90-es évek és a 2000-es Silver and Gold bölcs, visszafogott szépségű dalai.

A nagy találmány a 96-os Broken Arrow fétve őrzött titka, a Music Arcade (Szájon át címen), ez a személyes, intim, kiábrándult és reménykedő gyöngyszem. Az énekesek szerencsére nem próbálják Young utánozhatatlan erejű, törékeny énekét imitálni, mindhárman hozzák a maguk egyéniségét, együtt pedig a CSNY többszólamúságát. Rátóti a mindenen-túl nagyon NY-os élményét is felidézi, s bár Tóth István és Huzella hangsúlyozott érzelemgazdagsága egy-egy pillanatra polbeates emlékeket ébreszt, ezeken hamar túllendülnek a dalok, amiken egyértelműen hallatszik: nem a stúdióban tákolták össze, hanem sok-sok koncerten csiszolták, finomították őket. Sülyi Péter szövegei méltók az egész projekt igényességéhez, nem törekednek szó szerinti hűségre, de nem is rugaszkodnak túl messzire; egyetlen hibájuk, hogy helyenként túlzottan választékosak, irodalmiak, hiányzik belőlük a NY-sorok földközelisége, a népdalokat idéző magától-értetődés.

Nem véletlen, hogy a két legobb szöveg egyike a Zónáké, az After the Gold Rush látomásos scifijéhez kiválóan illik Sülyi világa. A másik, az igazi győzelem NY egyik megrázó dala, a bennszülött amerikaiak történelméről és történelem-utáni sorsáról szóló Pocahontas adaptációja. A prériről az Őrségbe kerül át a dal, a főszereplő nem az építkezésen dolgozó indián, hanem a vidéket járó Bárczi Pál, de az élmény ugyanaz: "A sose látott szép szülőföld".

Öreg hippik zenéje, persze, persze.

QUART.BLOG.HU 2006.04.04.
08:35 Gitár János


Neil Young Sétány: Hommage a Neil Young

Bár Neil Young sosem koncertezett Magyarországon, mégis van egy út, amelyet róla neveztek el: a Neil Young Sétány, azaz angolul „Neil Young Avenue”. A képzeletbeli sétányt néhány magyar művész hozta létre, akik régóta rajongói a kanadai mesternek. A zenekar ötlete Sülyi Pétertől, egy jónevű magyar együttes, az Omega dalszövegírójától származik. A Neil Young Sétány nevet viselő triót Huzella Péter, Tóth István és Rátóti Zoltán alkotja, akik magyarul adják elő Neil dalait. Mindhárom zenész-énekes ismert alakja a magyar színházi és művészeti életnek. Sülyi Péter csupán a dalszöveg fordítások szerzőjeként vesz részt a közös munkában, színpadra nem lép.

A NYS egy éves koncertezést követően döntötte el, hogy lemezt készít, amelyen néhány, élőben már előadott daluk hallható. A választás olyan dalokra esett, amelyekkel Young egész karrierjét végigkísérhetjük, így a régebbiek közül hallható a "Helpless", "Old Man", "The Needle", egészen az újabbakig, mint a "War of Man", "Music Arcade", "Slowpoke" és a "Daddy Went Walkin'". Már az első pillanatban feltűnik a kitűnő hangminőség, főként az akusztikus gitárok hangja, amelyek viszik a prímet és szépen egészítik ki egymást. A felvételek során különös figyelmet szenteltek a Martin D-35 és D-45 minőségi hangzásának, melyek ideális hátterként kísérik a triót, helyenként kiegészítve basszusgitárral, dobbal és a szájharmonikával. Az eredmény egy igazán különleges, kifinomult ízlésre valló anyag, amely a dalok igazi, bensőséges arcának bemutatására helyezi a hangsúlyt, s még a kissé nyers hangszerelésből is erényt kovácsol.

Péter, István és Zoltán hangját felváltva halljuk, az összhangzás pedig – bár a magyar nyelv kissé keményít rajta – szépen felépített. Ez egyébként a nyugati partra jellemző zene egyik válfajának alapos ismeretéről árulkodik, amely nyilvánvalóan mély nyomokat hagyott a zenészekben. Nagyon szép az „A Man Needs a Maid” átdolgozása akusztikus gitárral és vonós hangszerekkel. S bár a lemezt Neil Young zenéjének szentelték, a nyitódal az eredetileg Crosby, Stills and Nashtől hallott "Find the Cost of Freedom", a sort pedig szintén tőlük a "Daylight Again" zárja. Említést érdemel még, hogy Sülyi Péter fordítása több helyen utal az aktuális magyar valóságra, amely, azok számára, akik benne élnek, még nagyobb súlyt ad a a daloknak.

A CD megrendelhető a http://www.nys.hu weboldalon, illetve a következő e-mail címen: info@galeon.hu.

-Francesco Lucarelli-.(Fonyódi Anita fordítása)


...

A kanadai születésű Neil Young neve a hatvanas évek végén vált ismerté. A Woodstock idején huszonéves énekes, zeneszerző, gitáros egy csapásra meghódította az amerikai kontinenst. Mély érzelmeket, ihletettséget sugárzó dalait jellegzetes gitárhangzás uralja. A mára rocktörténeti le gendává vált zenész egykor a Crosby, Stills, Nash and Young supergroup tagjaként játszotta be magát a legjobbak közé.

Európa nyugati felén Young igazi sztár, hazánkban kevesebben ismerik. Két évvel ezelőtt alakult a Neil Young Sétány formáció, amely a mesternek, illetve a supergroup tagjainak szerzeményeit adja elő magyarul, az Omega együttes egykori szövegírójának, Sülyi Péternek remek fordításában, irodalmi értékű szövegeivel.

A zenekart Rátóti Zoltán színművész Neil Young iránti rajongása hozta létre. Hozzá csatlakozott Tóth István, a Hétrét együttes vezetője és a Kaláka együttes egykori oszlopos tagja, Huzella Péter, aki elmondása szerint már nem akart újra együttesben játszani, ám a kezdeti szabadidős tevékenységből, a közös nyári hobbi zenélésekből a jó barátok ösztönzésére összeállt a csapat. Az őrségi kötődésű trió sétánya nyitva áll a nagyközönség előtt. Tavaly ősszel készült el első lemezük, amelynek folytatásán dolgoznak.

Személyesen havonta egy alkalommal a Komédium Kávézójában lehet velük végigjárni a zenei körutazást. Aki rálép a Neil Young Sétányra, virtuális sétája során különleges élménnyel gazdagodik. Három különböző életutat bejárt művész ül a színpadon, számos gitár társaságában. Ami feltétlenül közös bennük, az igényes és poétikus zene szeretete, melyet egyszerűen, érzelmekkel megtöltve, őszintén tolmácsolnak. Igazi örömzenélés az övék.

- Neil Young Amerikában a napjainkig is tartó töretlen népszerűséget azzal vívja ki magának, hogy azt a zenei vonalat és gondolatiságot, amit képvisel egész életében következetesen végigviszi – mondja Tóth István. - Olykor jól odamond a politikusoknak, elszánt természetvédő, kiáll az indiánok jogai mellett. Nekünk, főleg a hatvanas-hetvenes években igen kevés közünk volt az amerikai életformához és gondolkodáshoz, talán ez lehet az oka, hogy nem vált nálunk igazán ismertté. - Hozzánk egyfajta szűrön át kerültek be a zenék is – meséli Huzella Péter.

- A politikai hatalom akkoriban leginkább Bob Dylant fogadta el, aki New York-i nagyvárosi zenészként az amerikai politikával élesen szemben állt. Persze voltak még mások is rajta kívül, például Neil Young, bár ő inkább a szabadság eszméje mellé állt. Gimnazista korom óta szeretem Crosby, Stills, Nash and Young muzsikáját. Határterületen mozogtak, rock zenéjüket az akusztikus gitárhangzás és a sokszólamú vokál lágyítja, elviszi a kamarazene irányába. - Neil Young igen termékeny szerző, csak szóló albumból közel negyvenet készített – meséli Rátóti Zoltán, aki évekkel ezelőtt azért repült át New Yorkba, hogy élőben meghallgassa Neil Young játékát. - Számos műfajban kipróbálta magát, de még a legkevésbé sikerült lemezeinél is azt érezni, hogy hű marad önmagához, és végül mindig visszatér énekes, gitáros, „trubadúr” mivoltához Elfogult vagyok vele szemben, számomra nagy tekintély, ha profi zenész lennék, akár példaképnek is nevezhetném. Unikumnak számít a rockpalettán, hogy négy erős egyéniség, négy nagy formátumú, szólistaként is kitűnő zenész, zeneszerző alkot csapatot. - Magyarországon a legtöbb jó és igényes zene nem populáris, és csak kevés emberhez jut el a híre.

- Ez rétegzene, amely a legjobb esetben is csak párezer érdeklődő, zenekedvelő embert vonz, ennek pedig üzletileg nincs értéke. Úgy érezzük, értékes, amit létrehoztunk, hatása van. Akik ismerik, szeretik. Ez számunkra épp elég inspiráció. - Egy együttest, lemezt bedobni a köztudatba, megismertetni az emberekkel jelentős összegbe kerül - folytatja Tóth István - nekünk erre nincs megfelelő hátterünk. Saját kiadásban adjuk ki a CD-t is. Ha valaki tényleg szeretne lemezt készíteni, megvannak a lehetőségei. Kell hozzá némi pénz, de még jobb, ha jó gondolat van mögötte. Eladni, terjeszteni azonban sokkal nehezebb. Itthon a legtöbb üzletben, kávéházban, étteremben blödli, rossz, sokszor amerikai zene szól.

Például a bronxi negyedek rap zenéje, amelyet kint nagyon szűk réteg hallgat, csak mi hisszük, hogy ez populáris muzsika. Amerikában számos klasszikus, rock, contry, folk és egyéb zenei rádióadó közül lehet válogatni, s szinte minden órában elhangzik Crosby, Nash vagy Young szerzemény. Ők a mindennapi kultúrájuk részeként megőrzik ezeket az értékeiket. Mi itthon ettől még messze járunk.

/Az interjú a Kőbányai Hírek májusi számában jelent meg/


Találkozások a Neil Young Sétányon

De rég is jártam már a Neil Young sétányon! Nem is így hívták, s talán nem is létezett, de szerettem ott lenni, és most újból ráismerek. Mikor én arra jártam, Bob Dylan, Kris Krostofferson, John Denver, korzózott arra Joan Baez, Joni Mitchell, Peter, Paul and Mary társaságában, Willie Nelson léptei csikordultak a gyöngykavicson, amint az Eagles megénekelte „Hotel California” felé lépdelt, hogy ott igya meg sörét és whiskyjét, és a fák alatt Leonard Cohen dünnyögte dalait, meg a Crosby, Stills, Nash és Young muzsikált önfeledten.

De szép napok is voltak azok, ott a Neil Young sétányon! Csak hát elsodorta őket a változó idő. Times They Are A-Changin’. Rátóti Zoltán, akit mindenki, mint kiváló színészt ismer, felriadt az Őrségben.

Mi az, hogy halódnak a Neil Young sétány öreg fái!? Mi az, hogy nincs is Neil Young sétány? Kell, hogy legyen! Hát nem azért tanult meg ő is gitározni, mint egykor mi, hogy azokat a dalokat ő is el tudja játszani!? Szólt a barátoknak; az ex-Kaláka tag Huzella Péter, és az őrségi Hétrét zenekar alapítója, Tóth István összenéztek, és örömmel jöttek ők is. És lett, ami eddig nem volt, lett Neil Young Sétány!

Közbevetőleg mondom azoknak, akik nem tudják, miről beszélek: a ’60-as évek Amerikájában a Folk Song Revival (népzenei újjászületés) jegyében megszületett az a nagyvárosi „folklór”, amely egyrészt a folk, country, blues zenei hagyományokból merítve, másrészt a fiatal tömegeket foglalkoztató napi gondokat, társadalmi jelenségeket, politikai áramlatokat költőien megfogalmazva létrehozott egy milliók által hallgatott és énekelt daltípust.

A fent említett urak és hölgyek a fantázia Neil Young sétányán mind ennek világsztárjai. Jómagam, előadóművészként, itthon próbáltam meg megismertetni egykor ezeket a dalokat, néha magyarul, néha angolul, és nem is kevés sikerrel. De, mint ismert: Times They Are A-Changin’. Már csak egy hiányzott: az érthető szöveg. És jött „negyediknek” Sülyi Péter, aki egykor több Omega-lemez szövegíró-társszerzőjeként tette le névjegyét a popvilág asztalára.

Tapasztalatból mondom: ezeket az említett, igényes dalokat híven lefordítani szinte lehetetlen. (Tisztelet a kivételnek). Egyfelől tele vannak (nem egyszer kábítószer hatása alatt is megfogalmazott) szürrealista, expresszív, költői képekkel, másfelől, – és ez a nagyobb gond – olyan utalásokkal, nevekkel, amelyeket mindenki, aki abban a kultúrkörben él, azonnal megért, lekódol, csak éppen annak, aki mondjuk: itt szeretne a dolgok mélyére hatolni, annak lábjegyzetek tucatjával kéne megmagyarázni, hogy miről is van szó valójában.

Ráadásul a zenei kötöttségek, ritmikák még jobban szorítják a műfordítót, mint a hagyományos versfordítás esetében. Sülyi Péter sem mindig azt fordítja, amit jelen esetben Neil Young írt a dalaiban, hanem úgy költi át a szövegeket, hogy a hallgatóságból ez azt váltsa ki a mai Magyarországon, mint amit azok kiváltottak annak idején az amerikai közönségből. Nem könnyű dilemma, de az egyik lehetséges út. Neil Young azért tud hatni ma magyarul, mert Sülyi Péter – a szorosan vett szöveget nem egyszer hűtlenül kezelve – a gondolatokhoz, a szerzői szándékhoz maradt hűséges; és tette mindezt igényes költői színvonalon.

Dicsérendő, hogy a repertoár nem ragadt le csupán Neli Young dalainál, de kitekint a legendás Crosby, Stills, Nash and Young más tagjaira, szerzeményeire is, és talán még bővül ez a sor. A Neil Young sétányt sokan járták. Innen pedig egyenes út vezethet akár a Neil Young szellemiségű saját dalok megkomponálásához is. Szorongva ülünk a Komédium kávézó-szalontermében, telt házakat vonz a koncert. (Legközelebbi előadás november 15-én.)

Egykor a belváros tele volt ilyen helyekkel, mára inkább a kocsmákba vonult át a koncertélet. Nekem visszaköszön az élmény. „A sarjak” számára felfedezés. Az unplugged megszólalás az adott körülmények között a legszebb hangzást közvetíti. A szövegek érthetőek, pár ilyen Neil Young Sétány koncert, és a rajongók fújni fogják a refréneket. A lemez még tárgyalások tárgyát képezi. Jó, hogy volt, aki azon a nem-létezően is valós sétányon járva lehajolt, felvett ottan egy gyöngykavicsot, megdörzsölte, majd belevéste, mint egy iránytűbe a szélrózsát: NYS.

Irányt mutat a nemzedékeknek, mert bár az idők változnak, (Times They Are A-Changin), van, ami értékként maradandónak bizonyul a popvilágban is.

Neil Young Sétány / Muzsay András / Belváros-Lipótváros / 2004. 10. 14.


Amerikai dalok először magyarul
- ősbemutató a Pajtaszínházban Őriszentpéter (mt) -

Az őrségi Virágzás Napjainak idei egyik legszebb virága volt a "Neil Young sétány", ami egy lehetséges, de nem valóságos utcacím, egy produkció címe. Másfelől pedig egy alkalom megjelölése, találkozásé, ahogyan egy sétányon találkozni szokás.

A Neil Young sétány ott helyben, pénteken este egy koncertet jelentett az évek során elég komfortossá lett Pajtaszínházban. A színpadra lehajló, szépen megvilágított ágak alatt három férfi ült (hét gitárral és kétféle harmonikával): Huzella Péter, Rátóti Zoltán és Tóth István.

Ők szólaltatták meg először az amerikai dalokat magyarul, Sülyi Péter fordításában. A dalok többszörösen is meglepőek voltak. Olyan minőségű szövegek születtek, mintha ezek a versek eredetileg is magyar nyelven íródtak volna, nem távoli életérzéseket hordozva, hanem olyanokat, ami nagyon is a "miénk", mindenkié.

Van valami népek és nyelvek feletti univerzális vágy, amit sikerült hitelesen megrezegtetni: a szabadság és az életszeretet vágyát. A három férfidalnok nemcsak tolmácsolta ezeket a számokat, hanem mint saját szerzeményeiket adták elő: szívből, igazán. A forrás persze meghatározó: Neil Young, akit ők mesterüknek, példaképüknek tekintenek, s aki jó korán az örök életre rendezkedett be; "a Woodstock után, 25 évesen a neve már fogalom volt. Crosby, Stills és Nash neve mellett, együtt és külön."

Neil Youngról most virtuális sétányt neveztek el. Az itt találkozható élmény meglepően érvényes ma is, meglepően szép magyar versek által, abban az előadásban, amit e meglepő társulás - az énekes, zeneszerző, Huzella Péter, a színész, rendező Rátóti Zoltán és a nomád íjgyártó, zenei előadó Tóth István - produkált. Az énekmondásnak egy sajátos fajtája ez: nem egy énekes van, hanem három férfihang játszik össze, felerősítve, lágyítva, meghajlítva egyik a másikat.

Hol egyiknek jut főszerep, hol a másiknak; Rátóti Zoltán a legmeglepőbb (kicsit Neil Young, amint a többiek mondják nevetve) szájharmonikával és gitárokat cserélgetve, mintha egész életében erre készült volna.

Újra megnyílnak a zárt kapuk / Egy arc az éjszakával szembefut / Itt jön egy szellő, meg egy kisleány / kapuvá változott a kék magány. / Sokféle medál volt a mellemen / A soknál mindig több az egyetlen... Lágy kő és puha robbanás / Szívünket elemésztő jég-parázs / Játék, ami csak párban megy / Soknál is több lett volna egyetlenegy...

- szól a dal, hátborzongató ez a három érző férfiszív így kitéve a színpadra.

"Kívül sötét van a színpadon túl / A függöny végül mindig visszahull / A dalnak vége és a hang elhal / Kié vagyok és kié a dal?"

A költői kérdés hosszan lebeg a pajtában, így szólítanak meg minket, a hűvös estén kissé fázós közönséget (fapados élet!, van, aki báránybőrrel készült): "Tégy úgy, mint aki nem szalad!"

Igen, a sétányon sétálni kell, meg-megállni egy szóra. Beszélgetni arról, hogy ellobbani vagy elhamvadni, vagy hogy mikor érzed úgy, hogy a tű fokára jutottál. Az Old Man Huzella Péter száma, mosolygós melankóliával magára veszi az öregember szerepét, hogy az édenkertből elkószált hitszegő kölyökről énekeljen.

Hárman zengik aztán, hogy "Úgy nézz, ahogy legelőször, úgy nézz, ahogy Isten lát!" A Neil Young sétány lemezére azt írták rá alkotói: "A szeretet nevében üldöztek már, irtottak, kegyetlenkedtek, sőt: szerettek is." A szabadság szárnyemelő fuvallata a hatvanas-hetvenes évek fordulóján söpört végig Amerikán. (Úgy, hogy még nekünk is jutott belőle "kis használt levegő" ideát.)...

Talán nem érdektelen megjegyezni - amire kellő távlatból mostanában jöhetünk rá -, hogy ez a korszak - ellentétben más világnézeti divatokkal, politikai érákkal - nem bukott meg. Épphogy csak elhalványult, felszívódott a világéterbe.

"Utóvédként néhány lebucskázott angyal kószál még a levegőben, lassanként ők is elröppennek..." A pénteki koncerten a Neil Young-idézők ilyenek voltak: mint a lebucskázott angyalok, utóvédek, akiknek a hangja itt maradt még.

/Vas Népe 2004-06-01/


A Neil Young sétányon
Holnap: három érző férfiszív a Művészetek Háza teraszán

A sok örömöt, váratlan meglepetést hozó premier az őrségi virágzás Napjainak első estéjén volt a Pajtaszínházban.

Ott mutatkozott be először a háromtagú alkalmi együttes, amelyben játszik Huzella Péter, a megintcsak legendás Kaláka egykori tagja, aki azóta komoly önálló karriert futott be, s most Neil Young kedvéért megint „kötelékben repül” Tóth Istvánnal és Rátóti Zoltánnal. A magyar nyelven is élő, eleven szövegeket Sülyi Péter fordította.

-Úgy tudom, valamennyien kötődnek az Őrséghez, ott töltik pihenőnapjaikat. De hogy találtak egymásra, hol kezdődött az ismeretség? -Öt, hat évvel ezelőtt átvittek családostul lovagolni Tóth Istvánhoz Kercaszomorra. Mondták, hogy lakik ott egy pesti fiatalember, aki színész, zenész, és íjakat is készít.

Ebből a barátságból született aztán az is, hogy készítettünk két lemezt Gazdag Erzsi megzenésített verseiből Hétrét együttes néven, mert így hívják Pista mindenkori zenekarát, amiben változnak az emberek. Rátóti Zolit ismertem különböző színházi és rádiós munkákból; egyszer például zenét írtam egy hangjátékhoz, amiben ő volt a főszereplő, a Papa. Egyébként Zalán Tibor írta a szövegét, aki azóta szembeszomszédom az Őrségben, ő is kedvet kapott az ittléthez.

A Neil Young rajongás Rátóti Zolitól ered, hobbiból, szerelemből tanulta meg a dalait játszani, és angolul énekelni. Mi kapcsolódtunk bele az ő rajongásába. Rátóti Zoli álmodni is szokott vele. Először Sülyi Péter lefordított három-négy szöveget és áthívtak engem, hogy van-e kedvem velük zenélni. Jól ment, úgyhogy Sülyi Péter még tizenhat szöveget lefordított, így összesen húsz dal született magyar nyelven. Hat új nóta pedig készül.

-Az őrségi premier hátborzongató volt olyan értelemben, hogy ilyen ma már szinte nincs is: három érző férfiszív, három őszinte dalnok egy színpadon? Milyen ezt megélni belülről?

-Azóta több előadás is volt, úgyhogy most már még jobban megy. Olyasmit érzek, mint régen, a Kalákában ülve: a közönség nagyon tudta szeretni azokat a fiúkat (férfiakat) akik komolyan vesznek „feleslegesnek” vélt dolgokat, szánnak időt, energiát magukból, odateszik magukat, hogy lelke legyen az egésznek.

Örömmel próbálunk napi két órát vagy többet, ilyen szempontból amatőrök vagyunk, mert azt csináljuk, amit nagyon szeretünk.

/Vas Népe 2004-07-06/


Ősrégi őrségi barátok

Érdekes egymásra találás e produkció előzménye. Három művészember, egy szövegíró és egy földrajzi név: Őrség. Az ország e vidéke köti össze őket. Megszerették a dimbes-dombos Alpok - alji tájakat, s ma jelentős idejüket töltik. Egy esztendővel ezelőtt a Virágzás Napján, Pünkösdkor játszottal először együtt, három-négy dallam hangjai, akkordjai csendültek fel. -Valóban akkor jött az ötlet - mondja az egyébként Kossuth-díjas Huzella Péter zeneszerző, a Kaláka együttes egykori tagja, aki néhány esztendeje immár a saját útját járja.

-Arra gondoltunk, hogy a kellemes muzsikáláson kívül esetlega mai generációknak is mondhatnak valamit a Neil Young dalok. Rátóti Zolival, Tóth Pistával el is határoztuk, hogy elkészítjük az összeállítást. Sülyi Péter az Omega együttes egykori szövegírója fordítjaa dalokat.

-Miért pont az Őrségben támadt az elhatározás?

-A dolog egyszerű. Néhány esztendő óta időnk jelentős részét töltjük ezen a tájon, megszerettük ezt a vidéket, az itt élő embereket. Rátóti Zoli Magyarföldön él, nagyon is kötődik a településhez. Nemrégiben haranglábat csináltatott a községnek, s hamarosan gerendából templomot is épít.

A Tóth Pista Kercaszomorban lakik, imádja a természetet, a lovakat, a kutyákat. Íjakat készít szabadidejében. Jómagam Hegyhátszentmártonban töltök – ha lehet – minél több időt. Sülyi Péter Őriszentpéteri. Az ottani helyi közélet ismert személyisége. Érdekes, különböző, esetenként azonban mégis valahol találkozó pályák, életutak.

Rátóti Zoltán szereti a zenét, de főként színész. Különböző budapesti színházak után, most a Nemzetiben játszik. Tóth István a Hétrét zenekar alapítója. Sok jó folkzenét játszik, hogy mást ne említsünk, mint a megzenésített Gazdag Erzsi verseket.

A Neil Young pozíció minden bizonnyal eleve sikerre van ítélve. Jó zenei alapanyag, kellemes, fülbemászó dallamok, a lényeget tükröző magyarítás és kedv, amivel a témát az alkalmi együttes feldolgozta garantálják a jó fogadtatást. Egy generációnak juthat eszébe Neil Young nevéről és dallamairól a Woodstock. Egy akkori Fiatalember neve, aki a Crosby, Stills, Nash and Young tagjaként, énekes-gitáros szerzőként vált híressé.

Neil Young azt az utat járta, amely mára már „történelemmé” vált elődei, Jimmy Hendrix vagy John Lennon lépett.

-Mikor találkozhat először a közönség a Neil Young dalokkal?

-A nyilvánosságnak rövidke ízelítőt adtunk nemrégiben, de az nem volt a hivatalos bemutatónak tekinthető. A teleház mozgalom képviselői hívtak meg bennünket egy nagyszabású rendezvényükre. Ott azonban csak ketten játszottunk, mivel a Tóth Pista éppen Amerikában tartózkodott. A hivatalos bemutatót május 20-án tartjuk a Komédiumban mondta befejezésül Huzella Péter.